Poetic Justice ~ Költői igazságszolgáltatás (4/142)

A whisky ismerős forrósággal csúszott le a torkán, ahogy a poharában körbe-körbe úszkáló, olvadozó jégkockákat figyelve egy kicsit elnyúlt a székében. Aztán letette a poharat az asztalra, hogy egyenesen a már majdnem kiürült üveget ragadja meg, aminek néhány ujjnyi alkohol szomorkodott már csak az alján. Kitöltötte.

Hirtelen idegesség lett rajta úrrá, megragadta az üveget és odavágta az egészet. Sürgetőbb dolgokon kell gondolkodnia, mint hogy mennyi pia maradt a poharában.

Loki.

Szóval az isten rabszolgává változott, Midgárdba küldetett, a birodalomba, amit annyira a magáénak akart. Valóban, igazán találó, 'költői igazságszolgáltatás'. Csakhogy Tony jobban örült volna, ha kimaradhat az egészből.

Ha tényleg így akarja Odin Lokit büntetni, igazán választhatott volna jobb embert is a bukott isten dajkálására. Arra vágyott, hogy bárcsak semmi köze ne lenne a dologhoz. Sosem gondolta volna magáról, hogy olyan nagyon bosszúálló típus lenne, nem úgy, mint mások, példának okáért Clint Barton. Valószínűleg azon gondolkodva ropogtatná az ujjait, hogy hová üssön először. Nem is szólva a rengeteg ártatlan emberről, akik az akció során megsérültek.

Az jutott eszébe, hogy talán ezért választották őt - ha az lett volna a cél, hogy halálra kínozzák Lokit, azt maguk is el tudták volna intézni. Nagyon értettek hozzá, ha lehet hinni a mondáknak. Nem lenne értelme emiatt az emberek kezére adni őt.

Különben is, hány embernek lennének meg a körülményei ahhoz, hogy állandó felügyeletet biztosíthassanak egy háborús bűnösnek? Igaz, az Einherjer harcos biztosította arról, hogy Loki erejét elvették, de Tony nem hitte, hogy ettől az isten egyből ártalmatlanná vált volna.

Túlságosan sok gondot okozott ahhoz.

- Jarvis - szólalt meg-, mit csinál a vendégünk?
Nem árt ellenőrizni, természetesen Tony már megtette a megfelelő intézkedéseket és meghagyta Jarvisnak, hogy azonnal jelentse, ha valami szokatlant művel. De Loki esetében nem árt óvatosnak lenni.

- Éppen az ágyán fekszik, uram - felelte a számítógép kötelességtudóan.

- Aha. Szólj, ha... tudod, ha valamit csinál.

- Igen uram, már utasított rá - érkezett a válasz - Eddig Mr Laufeyson nem tett semmi szokatlant.

Ettől egy kicsit megnyugodott, legalábbis egyelőre. Loki szobájának ajtaja és ablaka elektronikusan záródtak, és az isten nem tudta volna sehogy kinyitni, hacsak nem képes kijátszani valahogy Jarvist, ami - feltételezte Tony - nem lenne teljesen valószínűtlen, mivel már bebizonyította, micsoda felfordulást tud okozni.

Arrébb tette a kiürült üveget, felállt és véletlenszerűen előhúzott egy másikat a bárszekrényéből. Kritikusan végigmérte a "fogást", majd elismerően bólintott. Az egyik legjobb márka - határozottan megérdemli.

Visszaült, töltött magának egy jó nagy adagot, nem is törődve a pohár alján lötyögő előző ital maradványaival. Az alkohol egy szerető édességével kényeztette ajkait, három nagy korttyal végzett az egésszel. Ahogy szétáradt a testében, úgy illant el belőle a feszültség. Nagyot sóhajtva kinyújtózott a fotelben, élvezve a nyugalom ritka pillanatait. Hirtelen egy apró, váratlan nevetés tört ki belőle, nem azért, mert a helyzet olyan vicces lett volna, hanem az egész helyzet bizarrsága és felháborító mivolta miatt.
Szóval csak ült, és hagyta, hogy a hisztérikus nevetés kirobbanjon belőle, arcát a kezeibe temette, míg várta, hogy elmúljon a roham.

Nem, ez egy cseppet sem volt vicces, de nem tudott mit tenni. Nem volt más lehetősége. nem tudta, hogy kezelje ezt a röhejes helyzetet.

A nevetése furcsán hangzott, mintha a falak valamilyen túlvilági visszhangot adtak volna neki. Hamarosan elhaltak, és ő ott ült az asztalnak dőlve, és csak egyetlen gondolat maradt a fejében.

Loki.

És hogy mégis, most mit kezdjen vele?

Tartsa bezárva a szobájába, ahol semmi kárt nem tud okozni, és bónuszként még neki sincs útban?

Rúgjon párat a bordái közé, csak úgy a miheztartás végett? Na jó, ez nem az ő stílusa, bár az ötlet megfontolandó.

Mit kezdenél egy rabszolgával, hm? Ráadásul ha az a rabszolga épp Loki?

Szolgáltassa ki Furynak? A problémáinak nagy részét orvosolná, csak a megállapodás ne tért volna ki rá.   Már ha nevezhetjük ezt az egyoldalú akciót 'megállapodásnak'.De Erik – vagy bármi is legyen a neve -, tisztán és érthetően a tudtára adta, hogy a bukott istent nem adhatja tovább, az ő... nos, őrizete alatt kell maradnia.
Nem, nem adhatja át Furynak. Csábító gondolat, de biztos valamilyen nagyobb összezördülést okozna a két világ között, és azt nem engedheti meg.

A rabszolgákat nyilván a hasznosságuk miatt tartják, de Tony nehezen tudta elképzelni, hogy bármiben is Loki hasznát tudná venni. Természetesen nem ez a lényeg, hiszen nem ezért van itt, hogy neki csicskázzon, hanem hogy megbűnhődjön.

Azon tűnődött, hogy az asgardiak pontosan mit is várnak tőle, hogy mit csináljon Lokival – legalább hagyhattak volna valami rabszolga-tartási kézikönyvet, vagy valamilyen utasítást.  101 tipp az őrült káosz-istenekkel való bánásmódhoz, vagy valami ilyesmi. Sőt, ha egyszer vége lesz az egésznek, írhatna egyet, biztosan vinnék, mint a cukrot.

Semmi, de semmi utasítást nem kapott azon kívül, hogy nem adhatja át másnak. Arra a pár skandináv mítoszra gondolt, amiket az interneten olvasott, kellemetlen érzésekkel töltötte el, kezdte nyugtalannak érezni magát.

Ha az asgardiak azt várják, hogy mindenféle varrótűket dugdosson a bukott isten arca közelébe vagy hogy savval, méreggel kínozza, hát nagyot fognak csalódni, mert rossz embert választottak a feladatra, kizárt dolog, hogy ilyesmit csináljon.

Gondolatai visszasodródtak a korábbi találkozásukhoz, felidézte a rettegést, ami oly nyilvánvalóan ült ki Loki  arcára, ahogy Tony felvázolta, mit művelne a magas feszültség a testével. Valahogy arra számított, hogy sokkal jobban fogja élvezni a megfélemlített Loki látványát.

Vajon Odin helyeselte volna, ha tényleg használta volna a sokkolót? Elég bosszúálló fazonnak tűnt, így valószínűleg igen. De akkor is fura, ha annyira az lett volna a céljuk, hogy megkínozzák, maguk is megtehették volna. Ez a 'költői igazságszolgáltatósdi' talán több, valami perverz dolog, ami arra megy ki, hogy minél jobban megalázzák vele a bukott istent.

Na jól van. Bár a kínzás nem volt az erőssége, még mindig előjöhet a megalázással. Olyasvalakit, mint Loki, aki önző, arrogáns, öntelt és nagyképű – és még ezek után is volt mersze ellenszegülni – szóval olyasvalakit határozottan nem lesz nehéz megalázni.

Hiszen csak az isten javát szolgálja, nemde? Tony nem tehetett róla, de nem tudott tökéletesen felülkerekedni a bosszú, illetve az elégtétel gondolatán. Sosem állította magáról, hogy egy angyal lenne, miért pont most változna meg?

A majdnem üres pohár felé nyúlt, de nem emelte az ajkához, inkább csak hagyta, ahogy az ital apró örvényt formázzon a körbe-körbe mozgástól. Lesz néhány szokásos interjú holnap, amin részt kell vennie, de addig adhatna valamilyen feladatot Lokinak. Igen, máris van egy ötlete. Elvigyorodott. A jégkockák lassan teljesen feloldódtak az alkoholban.
Letette a poharat az asztalra és felállt.

Amire most mindennél jobban szüksége van, az egy kis alvás, aztán majd holnap foglalkozik a dologgal.